A hőszivattyú működésének lényege, hogy a környezetéből hőt von el, melyet a fűtőközeg vagy a használati meleg víz felmelegítésére, illetve a hűtőközeg hűtésére használ. A folyamathoz elektromos áramra is szüksége van, melyet akár napelemek segítségével is megtermelhetünk. A hőszivattyú egy energiahatékony berendezés, mely sokkal több hőt ad le, mint amennyi áramot a működéséhez felvesz.

Működése: 

A hőszivattyúban a környezetből származó hőenergiát juttatjuk el a hőhordozó közeghez, ahol az elpárolog. Ezt a lehűtött gőzt ezután egy kompresszor összenyomja, és az ezáltal keletkező energiát a fűtési rendszer vizébe juttatja. A hőhordozó közeg cseppfolyóssá válik, és a folyamat újra kezdődik.

Előnye más fűtési rendszerekkel szemben:

• Magas hatásfokkal működik, általában 1 egység (kW) energiából 3-4 egység (kW) hőenergiát képes előállítani.

A hőszivattyúknak 3 fő típusát különböztetjük meg:

1. a levegő-víz hőszivattyúkat, ez a leginkább elterjedt
2. a geotermikus hőszivattyúkat
3. a víz-víz hőszivattyúkat.

A különbség elsősorban abban rejlik, hogy a fűtéshez használt vizet a hőszivattyú milyen hő segítségével fűti fel: levegőből, talajból, vagy vízből nyert hőből.

Hőszivattyú kiválasztásánál több szempontot érdemes figyelembe vennünk, de a legfontosabbak a berendezés mérete, kapacitása. Sem alul, sem felülméretezni nem ajánlatos, hiszen egyik esetben sem tud hatékonyan működni. Érdemes az adott térség időjárásához és a felhasználási adatokhoz igazítani a teljesítményét, hogy hosszútávon optimálisan tudjon működni.

Azoknak javasoljuk ezt a fajta fűtési megoldást, akik innovatív, környezettudatos fűtési rendszert szeretnének ingatlanukba. Forrás