Napelem Kisokos

• AC

  A váltakozó áram rövidítése. A napelemek közvetlenül egyenáramot (DC) szolgáltatnak; ahhoz, hogy háztartási gépeinket használni tudjuk róluk, egy invertert kell alkalmazni, ami szinuszos váltakozó áramot állít elő.

• Ad-Vesz mérő

  Kétirányú mérésre alkalmas fogyasztásmérő. Hálózatra tápláló rendszer esetén a fölösleges (háztartási fogyasztáson felül) termelt villamos energiát a hálózatba tápláljuk vissza. A fogyasztó által megtermelt villamos energiát az áramszolgáltató átveszi – a mérés elvéből eredően – a szolgáltatott egységáron. A naperőmű által termelt villamos energia és a közcélú hálózatból vételezett villamos energia különbözetét fizetjük, többlet termelés esetén pedig visszakapjuk a szolgáltatótól.

• Akkumulátor

  Energiatároló eszköz; mely speciális, ciklusálló változat. Képes hosszú időn keresztül jó hatásfokkal feltöltődni, majd kisülni akár tároló képessége 20%-áig is. Ezek az akkumulátortípusok a ciklusállóságot jóval nagyobb tömegű ólommal tudják biztosítani, így sokkal nehezebbek az azonos tároló képességű gépjárműindító savas ólomakkumulátoroknál és költségesebbek is. Az autóakkumulátorok 1-1,5 év alatt tönkremennek a szél- és napenergiát hasznosító rendszerekben. Ez idő alatt is nagyon rossz hatásfokkal és nagy energiaveszteséggel (önkisülés) üzemelnek. Ezzel ellentétben a korszerű szolár savas ólomakkumulátorok 6…10 évet bírnak ki.
  Szolár célra (szigetüzemű rendszerekhez) zselés akkumulátorokat is alkalmazunk, ez gondozásmentes, de ára duplája a savasnak.

• Alállomás

  Azon zárt terület, amely tartalmazza a hálózat vonali fűberendezéseken kívüli többi fűberendezését. (Így az erőművek hálózati kapcsolóberendezéseit tartalmazó alállomások is ide tartoznak.)

• Alállomási főberendezés

  A transzformátorok, gyűjtősínek, ezek és a vonali főberendezések kapcsoló berendezései.

• Alfogyasztó

  Jelen szabályzat szempontjából jelenti azt a felhasználót, akit mért magánvezetékről látnak el villamos energiával, és a rendszer-használati díjakat az elosztói engedélyessel számolja el.

• Amorf szilícium

  Szabálytalan elrendezésű atomokból álló, fotoelektromos jelenséget produkáló anyag. Az ebből előállított napelem csupán 0,5 µm vastag, emiatt a vékony réteg technológia különösen kedvező árú.

• Árnyékolás

  A közvetlen napsugárzást megakadályozzák a napelemeket árnyékoló tárgyak, például kémények, fák és antennák. Az ebből eredő veszteség akár egész panelek teljesítményét is képes lerontani, így erre különösen kell figyelni a tervezés során.

• Backup (tartalék) rendszer

  Olyan hálózatra kapcsolt rendszereknél, ahol a tápellátás alternatív energiaforrásból (napelemekkel töltött akkumulátor, aggregátor, stb.) is megoldható, áramszünet esetén egy automatizmus néhány milliszekundum alatt átkapcsol a másodlagos forrásra az energiaellátás folytonosságának biztosítása érdekében.

• Betáplálási mérő

  Nem ad-vesz mérős elszámolás esetén (50 kVA felett) a termelt energia mérése egy önálló mérővel történik, ez a betáplálási mérő.

• Betáplálási tarifa

  Az adott ország törvényi szabályozásának megfelelő ár, amin az áramszolgáltató átveszi a megtermelt villamosenergiát – nem ad-vesz mérős elszámolás esetén.

• Besugárzás (irradiance)

  A besugárzás az egységnyi felületre eső sugárzott teljesítmény. Jele E.

  Definíciós egyenlete: E= dɸ / dA. Mértékegysége. [E] = W/m².

  A Napból a föld felszínére merőleges beesés mellett érkező átlagos teljesítmény 1.367 W/m², amit napállandónak nevezünk.

  A besugárzási mennyiség definíciójának szemléltetése

• Bypass (áthidaló, áteresztő) dióda

  Egy cellasorral párhuzamosan kötött dióda – a panelen belül – a szakasz árnyékolása esetén átvezeti az áramot, így a jellemzően több panelből álló soros kör teljesítményének csak egy töredéke esik ki.

• DC

  Egyenáram rövidítése. A napelemek közvetlenül egyenáramot állítanak elő, akkumulátorban is ilyen energia tárolható, azonban fogyasztóink jellemzően váltakozóáramot igényelnek.

• Degradáció

  Amorf szilícium napelemek gyártás utáni öregedéssel járó teljesítmény csökkenése. Kb. 1.000 napos óra után a panelek teljesítménye stabilizálódik és beáll a gyártó által jelzett értékre.

• Diffúz (szórt) sugárzás

  Akkor történik, amikor a közvetlen napsugárzás szóródik a felhőkön és a légköri részecskéken. A diffúz sugárzás is energia, csak kisebb teljesítményű, mint a közvetlen napfényt. Nem mérhető nagyság.

• Direkt (közvetlen) sugárzás

  Napsugárzás, amely közvetlen útvonalon éri el a föld felszínét (és a napelemeket). Ennek az ellenkezője a diffúz sugárzás. Mérhető nagyság.

• Dőlésszög

  A vízszintes és a napelem síkja által bezárt szög. A telepítési hely határozza meg, mi az optimális beállítás, hazánkban az a szög 30-35° között van. Jelentősen befolyásolja a napelem rendszer hatékonyságát.

• EPH (Egyen Potenciálú Hálózat)

  A létesítményen belüli minden fémhálózatot, nagy kiterjedésű fém felületet galvanikusan össze kell kötni egymással, majd csatlakoztatni kell az épület érintésvédelmi hálózatába, így minden fém szerkezet és a talaj is azonos potenciálon van.

• Fehér fény

  A napfényben minden hullámhosszúságú (színű) fény jelen van. A keveredés eredménye a napfény fehér színe a látható tartományban.

• Fényelnyelő bevonat

  Egy rendkívül vékony réteg a napelemet borító üvegen, ami megakadályozza, hogy a fény reflektálódjon a felületről. Az a fény, ami visszaverődik, nem termel villamos energiát, így ennek elkerülésére törekednek a panelgyártók.

• Flash-lista, Flash riport

  A modulgyártó minden modul teljesítményét megméri a végellenőrzéskor egy villanó fény (Flash) segítségével, amit Flasher-teljesítménynek neveznek. Flash-listát lehet kérni nagy mennyiségű modul vásárlásakor.

  Ezek a teljesítményértékek pontosabbak, mint a típusetiketten megadottak, mivel ezek az előbbi adatok a gyártási pontosság ingadozásait (pontatlanság) is figyelembe veszik.

  Ezek az ún. Flasher-napszimulátorok A, B és C osztályban vannak besorolva, attól függ, hogy milyen jól tudnak STC körülményeket teremteni. A legjobb osztályú az A minősítésű készülék.

• Foton

  Az elektromágneses sugárzás kettős természetű alkotó eleme: részecskének és hullámnak is tekinthet?, attól függően, hogy milyen kölcsönhatásban vesz részt.

• Fotovoltaikus

  1839-ben Edmund Bequerel felfedezte, hogy a napsugárzás bizonyos elektrokémiai közegben képes elektromos energiát termelni. Ezt a jelenséget 1954-től kezdték el közvetlen energia termelésre használni. Az elektromos áram ennek a jelenségnek köszönhetően zajmentesen, tisztán és melléktermék nélkül termelődik. Teszi mindezt ráadásul automatikusan és karbantartás nélkül.

• Földrajzi hosszúság

  A pólusokon áthaladó, a Föld felszínén fekvő virtuális körök szögtávolsága fokokban, a greenwichi 0° hosszúságtól kiindulva keleti és nyugati (±) irányban, a földrajzi helyek meghatározására.

• Földrajzi szélesség

  Az Egyenlítőtől északra és délre fekvő virtuális körök szögtávolsága a Föld felszínén, a földrajzi helyek meghatározására.

• Függőleges árnyékszög

  A Nap magassági szögének az a komponense, amellyel a homlokzatra merőleges síkban mérhető a Nap horizontsík fölötti állása.

• Globális sugárzás

  A Nap sugárzási teljesítményének mérésére használatos fizikai jellemző. Globálsugárzás alatt egy 1 m2 nagyságú, vízszintes felületre időegység alatt érkező összes sugárzási energia mennyiségét értjük. Ennek megfelelően mértékegysége: J/s.m2 = W/m2. A globálsugárzás értéke nagymértékben függ a Nap állásától (évszak, napszak), és a légköri viszonyoktól (felhők, levegő relatív páratartalma).

• Greenwich

  

  Az Old Royal Naval College területén elhelyezett Nullmeridián vonalát jelölő remekmű és az épület kerítésén a tábla.

  London legismertebb városrészén Greenwich-en keresztül megy át a 0. hosszúsági kör, azaz a Nullmeridián. Geográfusok számára különösen fontos jelentősségű a Greenwich Mean Time (GMT), ami 1928-ig a világidőt jelezte, amit aztán az egyetemes világidő az UTC (Coordinated Universal Time) váltott le.

  A megfigyelő hosszúsági koordinátája az a ϕ szög, amit a megfigyelő helyén átmenő hosszúsági kör és a greenwichi 0°, hosszúsági kör síkja alkot. Ennek a szögnek a meghatározására meg kell mérnünk, hogy mikor delelt a nap (vagyis az árnyék mikor volt a legrövidebb, mikor volt éppen észak-déli irányú).

  Greenwichben pontosan 12 óra 0 perckor delel a Nap. A megfigyelő helyén korábban vagy későbben delel, éppen annyi idővel, amennyi idő alatt a Föld ϕ szöggel fordul el.

  A Földön deleléstől delelésig átlagosan egy nap, azaz 24 óra telik el. Ennyi idő alatt a Föld valamivel több, mint 360°-ot fordul, vagyis 1 óra alatt hozzávetőlegesen 15°-ot. Ezért a Földön kijelölt időzónák elvileg 15°-onként követnék egymást, ha az országhatárokra nem lennénk figyelemmel.

  Az is kiszámítható, hogy a Földnek 1°-os elforduláshoz lényegében 4 percre van szüksége. Az időzónákat úgy jelölték ki, hogy a nyugati határukon 12 óra 0 perckor, a keleti határukon pedig 11 óra 0 perckor deleljen a Nap. ( lsd. Időzóna)

  Ha mi a GMT+1 időzónában vagyunk, akkor földrajzi hosszúságunk a 15° és a 30° közé esik. A Nap pedig valamikor 11 óra x perckor fog delelni. (A nyári időszámítás szerint ehhez még egy órát hozzá kell adnunk, vagyis nyáron a delelés 12 óra x percre várható!).

• Hatásfok

  A szolár technológiában a cellára, panelre értelmezett fogalom, mely megmutatja, hogy a beeső fény-teljesítmény hány százaléka alakul át elektromos energiává.
  A hatásfokot a környezeti és a konstrukcióval összefüggő tényezők egyaránt befolyásolják. A környezeti tényezők közül a hőmérséklet a legfontosabb, de ide lehet sorolni a cella felületének tisztaságát és a megvilágítás erősségét is.

• Helyi idő

  A 0°-os hosszúságtól kelet felé 15° hosszúságonként egy órával növekvő, nyugat felé csökkenő óraidő. Csillagászatilag csak a 15°-os és ennek többszörösei mentén fekvő hosszúságokon egyezik a közepes napidővel. Ezektől a hosszúságoktól kelet-nyugat felé 7,5° szögtávolságig terjedően egységesen használt ún. “pontos idő”, vagy zónaidő. A zónák kiterjedése politikai határok miatt eltérhet ettől a szabálytól. A zónán belül zónaidőnek is szokták nevezni (Oroszország 9 időzónával rendelkezik).

• Helyi középidő

  A Föld egyenletes pályamozgásának feltételezésével számított, a földrajzi hosszúságoknak megfelel? közepes napidő. Magyarországon a közepes idő =: zónaidő (“pontos” idő) + (a vizsgált földrajzi hely hosszúsága fokokban -15°) x 4 perc.

• HIT cella

  A kristályos és az amorf cellák keveréke (pl. Sanyo; HIT, ang. Heterojunction with Intrinsic Thin layer). A HIT cellák vastagsága csak 0,2 mm a kristályos cellák 0,3 mm-es vastagságával ellentétben, de a 17%-os hatásfokot is elérhetik. A HIT-celláknál monokristályos szilícium wafererekről beszélünk, amik 2 rétegű szilícium rétegben fekszenek. A magasabb energiahozam a magasabb hőmérséklet és a sugárzási spektrum jobb hatásfokú kihasználásában rejlik.

  A HIT napelemek sokkal jobb hőmérsékleti tulajdonságokkal bírnak és nagyobb hatásfokúak, mint a hagyományos kristályos szilícium napelemek.

• Hot spot

  Sorosan kötött napelemeknél, ha egy cellatartományt árnyékhatás ér, az nem vesz részt a termelésben, hanem áramkörileg ellenállásként viselkedik. Az így létrejött ellenálláson az átfolyó áram hőt generál, ami a cellák sérüléséhez vezethet, ezért bypass diódákkal kell az áram útját alternatív úton (párhuzamosan) biztosítani.

• Hőmérsékleti együttható

  A legtöbb napelem teljesítményére negatívan hat a környezeti h?mérséklet növekedése. A panelek jellemzésére az áram-, feszültség- és teljesítmény-hőfoktényezőt (-koeficienst) is megadják a gyártók %/°C értékben.
  A fentiek miatt normális jelenség, hogy télen -ha hideg van, de erősen süt a nap- többet termelnek, mint augusztusban azonos idő alatt.
  A hőfokfüggést a cellák felületére felvitt fényelnyelő anyaggal megfordítja -azaz pozitív lesz- néhány gyártó.

• Időmeridián

  A Nap délben a pólusokon áthaladó 0°-os földrajzi hosszúság (képzeletbeli kör) fölött áll az égbolton, a csillagászatilag közepes napidő?nek megfelelően Greenwich-ben. Ettől keletre 15°-ként egy-egy órával már elmúlt dél és ettől nyugatra egy-egy órával korábban van dél, közepes napidő szerint. Ezért a 15°-os hosszúságok és ennek többszörösei mentén a grinicsi középidőtől (GMT) kerek órákban mérhető az eltérés. Ezen kitüntetett hosszúságok szerint van a Föld idő zónákra osztva. Ezeket a hosszúságokat kitüntetett szerepük okán időmeridiánoknak nevezzük. Az időmeridiánoktól keletre-nyugatra eltérve azonban – amennyiben a vizsgált hely nem időmeridiánra esik – a zónaidőt ki kell igazítani, hogy csillagászatilag közepes napidőt kapjunk a Nap égbolti állásának meghatározásához.

• Időzóna

  (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából)

  Egy időzóna a földfelszínnek az a területe, amelynek időmérő eszközei azonos időt mutatnak (ezt az időt “zónaidő”-nek is nevezik, szemben a “helyi idő”-vel, amit az adott hely földrajzi hosszúsága határoz meg). Elméletileg az egyes időzónákat hosszúsági körök határolják, a valóságban azonban politikai okokból az országhatárokhoz igazítják őket. Régen az emberek a 664HNap deleléséhez viszonyított helyi időt használták, amely településről településre eltért. Az órák állandó állítása a közlekedés gyorsabbá és az órák pontosabbá válásával egyre nagyobb gondot jelentett.

  Mindegyik időzónát a 665Hkoordinált világidőhöz (UTC) viszonyítják. A referenciahely a nulla meridián (0. 666Hhosszúsági kör), azaz a 667HLondon közelében található 668HGreenwichi Királyi Csillagvizsgálón átmenő 669Hfőkör, ezért a koordinált világidőt korábban 670Hgreenwichi középidőnek (GMT) nevezték. Az időzónákra vonatkozó megállapodást a 671HNemzetközi Meridián Konferencián hozták meg.

  A zónaidők a UTC-től általában egész órában térnek el, ritkábban az egészhez képest fél óra, két esetben pedig negyed óra eltérés van. A másodperc számértéke mindenütt azonos. Nagy kelet-nyugati kiterjedésű országokban (például 672HKína) előfordul, hogy egyetlen zónaidőt használnak; előfordulnak más különlegességek is.

  A Nap delelési (kulminációja) magassága télen 19,5°-21,5°, nyáron 64,5°- 67,5°. Ezekhez a hajlásszögekhez más- más sugárzási viszonyok és hőösszegek tartoznak, melyek az évszakok változásának alapvető okai.

  Ha mi a GMT+1 időzónában vagyunk, akkor földrajzi hosszúságunk a 15° és a 30° közé esik. A Nap pedig valamikor 11 óra x perckor fog delelni. (A nyári időszámítás szerint ehhez még egy órát hozzá kell adnunk, vagyis nyáron a delelés 12 óra x percre várható!).

  Az UTC időt bizonyos körökben a Z betűvel jelölik, mivel a hozzá tartozó tengerészeti zóna jele Z (körülbelül 673H1950 óta), és ez a nullás időzóna (vagyis zéró) 674H1920 óta. Mivel a NATO által használt fonetikus ábécében, és a rádióamat?röknél is a Z-t Zulu-nak mondják, ezért az UTC időt is így nevezik. Ez alapján az UTC+1 Alpha time, az UTC+2 Bravo time és így tovább.

  A magyarországi időzóna téli időszámításkor UTC+1 (CET), 675Hnyáron UTC+2 (CEST).

• Indium

  Mennyisége a földkéregben kb. 0,1 ppm. Szinte kizárólag csak cink, réz vagy ólom mellett fordul elő. Az elmúlt években elképesztő mértékben megugrott iránta a kereslet, ugyanis nem csupán a vékonyfilmes napelemek egyik fő alapanyaga, hanem a manapság oly divatos LCD- és plazma kijelzőké is.

• Infravörös fény

  A napfényspektrum szabad szemmel nem látható, nagy hullámhosszúságú komponensekből álló tartománya. A Napból érkező hőenergia nagy részét az infravörös sugarak szállítják.

• Inverter (DC/AC konverter)

  A napelemek és a hálózat közötti kapcsolatot biztosító eszköz; elsődleges feladata a modulok szolgáltatta egyenáram átalakítása szinuszos váltakozó árammá. Hálózatra kapcsolt esetben az inverter további szinkronizációs és védelmi feladatokat is ellát, ami biztosítja az erőmű illeszkedését az áramszolgáltatói követelményekhez.

• Irányszög

  Megmutatja, hogy hány fokban tér el a panelek tájolása a déli iránytól (dél=0°, kelet=-90°, nyugat=90°).

• Kadmium (Cd)

  A kadmiumot szinte kizárólag csak a cinkkohászat melléktermékeként nyerik ki. Mérgező hatása miatt az Európai Unió jogszabályban korlátozza a felhasználását egyes árucikkekben (legutóbb 2011. májusában: 494/2011/EU), de a napelemek egyelőre nem kerültek be a szabályozás alá eső termékek körébe.

• Kristályos napelem

  Alapanyaga a tiszta kristályos szilícium. Struktúrájától függően különbséget teszünk monokristályos és polikristályos napelemek között. Általánosságban elmondható, a si-kristályos napelem modulok nagyobb hatékonyságúak, mint a vékonyfilmes napelemek. A legújabb kutatások szerint a szilícium alapú napelemek terrawattos (millió MW) léptékű elterjedését a szilícium mennyisége nem fogja korlátozni, mert az széles körben elérhető és bőségesen áll a világ rendelkezésére (Jacobson, M.Z.-Delucchi, M.A. 2010). A jelenlegi 2.000 tonnás felhasználás az ipar teljes igényének 10%-át teszi ki, de a napelemes felhasználás növekedésének üteme 20-25% körüli (Ristau, O. 2011).

• Koszinusztörvény

  A mi esetünkben ez a törvény azt jelenti, hogy ha valamely felületre a párhuzamosan érkező sugarak nem merőlegesek, hanem a felület normálvektorával α szöget zárnak be, akkor a felület besugárzása cos(α)-szorosa a felületre merőlegesen érkező sugarak esetén létrejövő besugárzásnak (lsd. alábbi ábrát).

  A felület normálvektora.

  Megismételjük a besugárzásra érvényes összefüggést, csak más formában: E = E0 * cos(α), ahol E0 a merőlegesen érkező sugarak által okozott besugárzást jelöli. Ennek a törvénynek az ismerete azért fontos, mert a napelem által termelt villamos áram a besugárzással lineárisan arányos.

  Ha napelemeket kívánunk házunk tetejére telepíteni, akkor erre a törvényre nagyon oda kell figyelnünk, ugyanis a napelemek rossz tájolása erősen leronthatja azok áramtermelő képességét! Célszerű a napelemeket úgy helyezni, hogy az éves napjárásnak megfelelően lehetőleg optimális teljesítménnyel üzemelhessen a fénysugarak beesése szerint.

• Kulmináció

  Delelés

• Alsó kulmináció, HUK és felső kulmináció, HOK

  Delelés (kulmináció), csillagászati tünemény, az a pillanat, amikor egy égitest látszólag áthalad a megfigyelési hely délkörén. Felső és alsó delelést különböztetnek meg. Felső delelés esetében az égitest a legmagasabban áll a horizont fölött; közönségesen ezt nevezik delelésnek. Az alsó delelésnél a “cirkumpoláris csillagok” a legalacsonyabban állnak a horizont fölött, míg a többi égitest legalacsonyabban áll a horizont alatt; ilyenkor a Föld a másik oldalán van felső delélesben. A Nap delelésekor van dél (helyi időben).

  Az égitest áthaladása az égi meridiánon:

  Egy égitest a Föld tengelyforgásától keletkező napi mozgása során kör alakú pályát ír le az égen.

  Pályájának a látóhatár feletti legmagasabb pontját elérve történik a felső kulmináció (C1, C2, C3), amely az északi féltekéről nézve déli irányban következik be.
  A pálya legalsó pontja az alsó kulmináció (C’1, C’2, C’3).

  

  A csillag az “ÁTHALADÁS” pontjában éri el a felső kulminációját.

  Az is látható, hogy a cirkumpoláris csillagok alsó és felső kulminációja egyaránt a látóhatár (horizont) fölött van, míg a soha fel nem kelő csillagok esetén mindkettő a látóhatár alatt van.

• kW

  kilowatt = 1.000 watt, teljesítmény mértékegysége. 1. 000 kW = 1 MW (megawatt).

• kWh (kW x h = kW x óra)

  A kilowattóra rövidítése. Az egy órán át 1.000 W – termelt vagy fogyasztott – energiának felel meg és 3,6 millió Joule energiával egyenlő.

• kWp (Wp)

  Standard mérési körülmények között (1.000 W/m2 besugárzott energia és 25 C° modulhőmérséklet) a maximális leadott teljesítménye egy szolár modulnak vagy erőműnek. Ezredrésze a Wp; a modulok jellemzésére ez a mértékegység a használatosabb.

• Látszólagos Nappálya

  A Napnak a Földről látszó éves pályája, amelyet egy év alatt befut. A pálya látszólagos, mert nem a Nap mozog, hanem a Föld kering körülötte. Ezért az ekliptikát úgy is meghatározhatjuk, mint egy kört, amely a földpálya síkjának égi vetülete.

• Megtérülési idő

  Az az időtartam, amikorra a befektetésünk összegét megtermeli a naper?m?, azaz amortizálódik. Kiszámításánál figyelembe kell venni a hozamon felül az eszközök öregedését, a villamos energia árának növekedését és még számos további tényez?t is (pl. állandó üzemi költségek: biztosítás, karbantartás stb.).

• Modul hűtése, szellőztetése

  A napelemek hatásfokára negatív befolyással van a hő. Ezért a napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy mögöttük legyen hely a légáramlatnak (kémény hatás), így hűtve a napelemünk hátlapját.

• Monitoring

  A teljes napelemes rendszer megfigyelésére és adatrögzítésére szolgáló informatikai rendszer összesége.

• MPP (Maximum Power Point)

  Az a pont a napelem I-U (áram-feszültség) karakterisztikájának görbéjén, ahol az eszköz a legnagyobb teljesítmény leadására képes. Ez a pont az üzemi körülmények változásával folyton változik, így kell egy további áramkör, ami megkeresi a maximumot. Jellemzően az inverter vagy a töltésvezérlő rendelkezik erre szolgáló algoritmussal (ez a folyamat az MPP követés, azaz MPP-tracking).

• MPP tracking - MPPT

  Maximum munkapont keresés – hálózatra kapcsolt inverterek rendelkeznek ezen funkcióval, folyamatosan figyeli a napelem feszültségét, áramát és tartja a napelemekből maximálisan kivehető teljesítményt.

• Napelem

  A napelem egy olyan villamos eszköz, amely a Nap sugárzását közvetlen elektromos energiává alakítja át a fényelektromos jelenség alkalmazásával. A napelem teljesítménye függ annak típusától, méretétől, a sugárzás intenzitásától és a sugárzott fény hullámhosszától, valamint annak beesési szögétől.

• Napfény spektrum

  Az a jelleggörbe, amely a napfény hullámhossza vagy frekvenciája függvényében megadja a sugárzás intenzitását. A napfény spektrum folytonos függvény, maximuma a látható fény zöld színű tartományában van.

• Napfénytartam

  Egy éven belüli átlagos időszak, amikor a szóban forgó területet (felületet) direkt sugárzás éri. Ha a napsugárzás intenzitása 120 W/m2 felett van, azt mondjuk, süt a Nap. Maximuma júliusban, minimuma decemberben van. A napfénytartamot ennek megfelelően óra/év dimenzióban adjuk meg.

• Napszögek

  A Nap égbolti helyzetét meghatározó napazimut (α) és napmagasság (γ) fokokban.

• Nappálya (Ekliptika)

  Az éggömbből a Föld Nap körüli pályájának síkjával kivágott főkör, amelynek mentén a Nap évi látszólagos mozgását végzi. Vagyis az a képzelt pálya, melyet a Nap huszonnégy óra alatt átfutni látszik.

• Nappályadiagram

  A Nap látszolagos égbolti mozgását bemutató diagram a napfénnyel kapcsolatos tervezési műveletek céljára.

• Napforduló

  Az év kitüntetett időpontjai. Napéjegyenlőség, a tavaszi napforduló március 21-én és az őszi napforduló szeptember 23-án van. A nyári napforduló, amikor a leghosszabb a nappal, június 21, és a téli napforduló, amikor a legrövidebb ideg tartózkodik a Nap a horizont fölött, december 21-én következik be.

• Napéjegyenlőség

  Amikor a Nap azonos ideig tartózkodik a horizont fölött és alatt: március 21-én és szeptember 23-án. Egy adott földrajzi helyen a Nap legnagyobb égbolti magasságát ezeken a napokon megkapjuk, ha 90°-ból levonjuk a kérdéses helység földrajzi szélességét. Például napéjegyenlőség idején a Nap Budapesten: 90° – 47° 30′ = 42° 30′ magasságban áll a horizont fölött.

• NOCT (Normal Operating Cell Temperature)

  A standardtól (25°C) eltérő, üzemi cellahőmérséklet, ami 800 W/m2 besugárzott fény, 1 m/s szélsebesség és 20°C környezeti h?mérséklet esetén értendő. A gyártók sokszor erre a körülményekre is megadják a villamos paramétereket a modul adatlapján.

• PERC (Passivated Emitter and Rear Cell) technológia

  A cellák hátlapjára egy dielektromos alumínium vezetőréteget visznek fel, ami segít a cellán hasznosítatlanul áthaladó – és eddig a lamináló fóliában elnyelődött – fény egy részét visszatükrözni, visszavezetve azt az áramtermelés folyamatába. Ezáltal ugyanazon a felületen kb. 6%-kal magasabb hozamot érhetünk el. A PERC technológiával az elért teljesítmény növekedés mellett a hosszúhullámok jobb abszorpciója alakul ki. A dielektromos réteg hatékonyan tükrözi vissza az 1000 nm-nél hosszabb hullámhosszúságú infravörös fénysugarakat, így azok „hasznosíthatóvá” válnak. A hajnali, alkonyati vagy felhős időszakban inkább a nagyobb hullámhosszúságú fénysugarak vannak jelen, és mivel ezeket a PERC napelem jobb hatékonysággal tudja hasznosítani, ezekben az időszakokban nagyobb teljesítményt ad le, mint hagyományos társai.

  Az alábbi kis német nyelvű videóban vizuálisan is meg lehet ismerni a PERC technológiát!

  https://www.youtube.com/watch?v=elptcPFNEgU

• Performance Ratio (PR)

  A PR-érték a napelemes rendszer teljesítményképességét adja meg, a modulok hatásfokától és felállítási helyüktől függetlenül.

  Quaschning 75%-os PR-értéket ad meg egy jó rendszerre és egy nagyon jó rendszerre PR>80%-ot. Az inverterek további technikai fejlődésének és az ezzel együttjáró hatásfoknövekedésüknek köszönhető, hogy már jelenleg is található 80%-os PR értékű fotovoltaikus rendszer.

• PV

  A fényelektromos jelenségen alapuló villamos energiatermelés általános rövidítése.

• Rögzítő rendszerek

  A modulok elhelyezhetők sík felületre (talaj, síktető) vagy ferde alapra (jellemzően tető). A be- és felépítést erre a célra kifejlesztett, moduláris megoldások segítik. Lényeges tulajdonság a korrózió- és időállóság, valamint az elmozdulás-mentes rögzítés és az ergonomikus megjelenés.

• Szelén

  A szelénnek több allotrop módosulata létezik, ezek közül a két legjelentősebb a vörös szelén és a szürke szelén. Létezik még amorf vörös és fekete szelén is. A vörös szelén tulajdonságai a kénhez hasonlítanak. A szürke, fémes jellegű módosulat rossz elektromos vezető (félvezető) tulajdonságú. De vezetőképessége fény hatására az ezerszeresére is megnövekszik. Koncentrációja a földkéregben 0,8 ppm.

• Szennyezett levegő

  A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma az ideális 0,000002%-os tartalom felett van. A vegyületek napfény hatására, fotokémiai szmogot és ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A gépjárművek ólom-tetraetilt és szén-monoxidot bocsátanak ki, de súlyos probléma a szálló por kibocsátása is. A WHO becslése alapján évente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha ezeket a levegőszennyezőket kivonnák a forgalomból. A Világbank 2020-ra több, mint 816 millióra teszi a motoros járművek számát, szemben a 1990-es 580 milliós adattal.

• Szilícium, cella

  Kémiai elem, amely félvezető vegytiszta állapotban a napelem alapanyaga; a belőle vágott szelet a cella. A cella két felülete között fény hatására töltés-szétválasztás történik, potenciálkülönbség alakul ki. Jellemzően több cella egy keretben és villamosan összekapcsolva alkot egy napelemet illetve modult.

• STC (Standard Test Conditions)

  Azon mérési körülmények együttese, amelyek biztosítása mellett megállapítják a napelem modulok által produkált villamos paramétereket, úgy mint feszültség, áram és ezekből számítva a teljesítmény, hatásfok (AM = 1,5 légszennyezettség, E = 1.000 W/m2 besugárzott energia, és T = 25 °C modulhőmérséklet).

• String

  Több, azonos típusú és teljesítményű napelem modul összekapcsolásából álló villamos hálózat. Egy-egy több kW-os inverter több stringet tud bemenetein fogadni, míg a kisebb teljesítményűek csak egyet.

• Sugárzott energia

  A valamely sugárzó által optikai sugárzás formájában kisugárzott energiát sugárzott energiának nevezzük. Optikai sugárzásnak megállapodás szerint az elektromágneses sugárzás 100 mm-től 1 mm hullámhossz-értékig terjedő tartományát nevezzük. Ez a tartomány felosztható UV-C, UV-A, látható, IR-A, IR-B és IR-C tartományokra (UV=ultraibolya, IR=infravörös). A látható színképtartomány a 380 mm-t?l 780 mm-ig terjedő intervallum. A napelemeknél általában csak az UV-A (315 mm-380 mm), az IR-A (780 mm – 1.400 mm) és hangsúlyozottan a látható színkép-tartományokkal kell számolni.

  A sugárzott energia jele általában Q, mértékegysége a Joule: [Q]=J.

• Sugárzott teljesítmény

  A sugárzott teljesítmény a sugárzott energia idö szerinti deriváltja. Jele Ø, Definíciós egyenlete:Ø = dQ / dt. Mértékegysége: [Ø] = J/s = W.

• Tellúr

  A tellúr (szürke, ezüst szín?) ritkán fordul elő a földkéregben, a koncentrációja mindössze 0,01 ppm (Reiser F.K.M. 2009) – ám ennek ellenére úgy tűnik, hogy hosszú évtizedekre elegendő készlet áll még belőle rendelkezésre. Felhasználása leginkább a napelemek iránti bővülű kereslet miatt növekszik. Éves felhasználása kb. 1.300 tonna, miközben újrafeldolgozásával 430 tonnányi kerül vissza a gazdaságba (Green, M.A. 2006).

• Tiszta levegő

  A tiszta levegő 78% nitrogént, 21% oxigént és tizenegy fajta egyéb gázt és vegyületet tartalmaz.

• Töltésszétválasztás

  A félvezető belsejében a diffúzió vagy “sodródás” hatására az elektronok és a lyukak szétválnak a pn-átmenet tértöltési tartományában, vagy két anyag heteroátmenetében. Más szétválasztási mechanizmusok is ismertek, például az elektronok nagyon vékony szigetelő rétegen való áthaladása (“alagút effektus”). A festékanyag cellák esetén a töltésszétválasztás a gerjesztett elektron töltésének átvitelét jelenti egy nagy sávszélességű félvezető (pl. TiO2) vezetési sávjában.

• Töltésvezérlő

  Szigetüzemű rendszereknél alkalmazott eszköz, mely az akkumulátor(ok) töltését és kisütését szabályozza. Optimális töltőáramot és feszültséget állít be, megakadályozza a mély kisülést és a túltöltést egyaránt.

• Tracker (traker vagy forgató)

  Egy- vagy két tengely mentén forgatható, a nap aktuális állását követő, automatikus üzemű eszközök a felszerelt napelemek hozamának növelésére.

• Túlfeszültség

  Az az eset, amikor a villamos berendezés kapcsain nagyobb feszültség jelenik meg mint az üzemi (hálózati) feszültség. Ez keletkezhet villámlás, elektromágneses csatolás, indukció és statikus hatások következtében. Ezen hatások károsak a villamos berendezések számára, így védekezni szükséges ellene.

• Túlfeszültség védelem

  Naperőmű esetén elsősorban a villámlás okozta túlfeszültség esetével kell foglalkoznunk. A rendszer és az ingatlan védelme szempontjából hatékony megoldás az inverterek előtt, a DC vezetékeket egyenként túlfeszültség-levezető berendezéssel ellátni.

• Ultraibolya fény

  A napfényspektrum kis hullámhosszúságú (nagy frekvenciájú) tartománya. Nagy energiájú fotonokból áll.

• Valós napidő (valós idő) (ang.: ET, equation of time)

  Helyi középidő + időkiegyenlítés. A Föld egyenetlen pályamozgásából időeltérés keletkezik. Pontos napállás meghatározáshoz szükség van az óraidő csillagászati pontosságú megközelítése. Ehhez a közepes napidőt helyesbíteni kell pl. az alábbi időkiegyenlítés diagramban megadott hasonló értékekkel. A kiigazításra csak ritkán lehet szükség a gyakorlatban. Csak olyankor, ha nagy az időeltérés a közepes napidőhöz képest. A valós napidő szerinti napállás szögeit a kiigazított idő szerint kell megállapítani. A diagram Felgyőre érvényes időkiegyenlités értékeit tartalmazza. A közepes napidőhöz az óraperceket előjel helyesen kell hozzáadni, hogy valós napidőt kapjunk.

  

  Valós idő = közepes napidő + időkiegyenlítés

• Vágottcellás napelem

  A felezett cellás kialakítás csökkenti a cellában fellépő feszültségeket a valós alkalmazási környezetben, miáltal csökken a mikro repedések kialakulásának esélye. A cellán áthaladó áramerősség felére csökkentését és a beeső fény hatékonyabb hasznosítását jelenti!

• Zenitszög

  A zenit szög θz a függőleges és a Naphoz húzott egyenes által bezárt szög, vagyis a vízszintes felületre érkező sugárzás beesési szöge. Adott időben meghatározható a megfigyelő pozíciója a Földön, ezt nevezik a megfigyelő zenitjének. Ez a pont metszéspontja a megfigyelő helye földfelszíni normálisának és az égi mezőnek. A megfigyelő horizontja egy nagy kör, egy olyan sík, amely átmegy a Föld középpontján, és amelynek határát a zenit és a Föld normálisának a metszővonala jelenti. A zenit szög θz tehát az a szög, amely a lokális zenit valamint a Nap és a megfigyelő által meghatározott egyenes egymással bezár. Ezen szög értéke 0° és 90° között változhat. Napmagasság szöge (mo), a Napnak szögben kifejezett magassága a megfigyelő horizontjából, vagyis a vízszintes és a Naphoz húzott egyenes által bezárt szög értéke, 0° és 90° között található és komplementere a zenit szögnek, tehát α= 90°- θz. Nap azimut szöge (γs), vízszintes síkon a napsugár vetületének a szögelmozdulása, délről keletre negatív, míg délről nyugatra pozitív. A gömbháromszögtan alapján a koszinusz tétel segítségével a következő összefüggés írható fel a Nap és a horizontális felszín között:

  Cos θz = sin δ*sin φ+cos δ*cos φ*cos ω=sin α

  ahol θza zenit szög, δ a deklináció, φpedig a földrajzi szélességi fok.

  A Nap azimut szöge az alábbi összefüggéssel határozható meg:

  

  A fenti összefüggések geometriai értelmezését az alábbi ábra szemlélteti.

  

  A napgeometria helyzetével kapcsolatos szögek.

• Zónaidő

  Meghatározott földrajzi kiterjedésben, megegyezés alapján egységesen használt, “pontos idő” néven ismert óraidő. A zónaidő a grinicsi középidőhöz (G.M.T. Greenich Mean Time) mérten, a 0°-os hosszúságtól kelet felé 15°-ként egy órával növekszik, nyugat felé egy órával csökken. A zónák földrajzi kiterjedése az időmeridiánoktól kelet-nyugati irányban elvileg 7,5°-7,5°, de ettől a zónaidő használat politikai határonként eltérhet. A zónákat római számmal jelölik. Például Magyarország az I. keleti zónában helyezkedik el és ezért a GMT időhöz a zónán belül egységesen egy órát hozzáadnak. Ebben a zónában a Nap állása az égbolton délben csak a 15° keleti hosszúságon felel meg a csillagászati közepes napidőnek. Ettől a hosszúságtól kelet fele haladva hosszúsági fokonként 4 időpercet hozzá kell adni az óraidőhöz és négyet le kell vonni ha nyugat felé haladunk, a Nap égbolti helyzetének közepes napidőben való meghatározásához.