Bruttó elszámolás, szaldós elszámolás. Mit jelent ez a napelem rendszereknél?

Nem ma látott napvilágot, hogy a napelem rendszer használata a jövőben új elszámolási rendszerbe fog kerülni. Egészen pontosan 2024 január 1-től már nem lehet szaldós elszámolással igényelni. Azonban csak nagyon kevesen vannak tisztában azzal, mit is takar ez valójában. Öntsünk hát tiszta vizet a pohárba! Mi a különbség a két elszámolási módszer között? A fogyasztónak lesz-e bármilyen teendője? Aki szaldós elszámolásban fizet, azt is átvezetik a bruttó elszámolásba? Valamint ehhez hasonló kérdések, melyekkel a legtöbbször találkozunk. Lássuk a válaszokat!

Bruttó elszámolás, szaldós elszámolás, hogy kapcsolódik a napelem rendszeremhez?

Voltaképpen ez határozza meg, hogy megéri-e valakinek váltania napelem rendszerre. Emellett ez a tényező is megszabja, mekkora rendszerre van szükség. Amit jó tudni, hogy a magyar állam vállalta, hogy 2030-ra 30% lesz a megújuló energia felhasználás az országban. Ezért az állam pörgetni fogja a napelem rendszerek telepítését, várhatóak a pályázatok továbbra is, amíg meg nem közelítjük ezt a számot.

Jelenlegi információnk sajnos még nincs. De a KSH adatai szerint 2018-ban ez a szám 8% fölött volt egy kicsivel, amelynek 16,6%-a volt napelemből származó villamos energia.

Visszakanyarodva a napelemhez és a szaldós elszámoláshoz. A nyári nappali termelés mennyisége többszöröse lehet a téli nappali termelésnek.

Ezért az éves energiaigényünket nyáron termeljük meg a napelemmel.

Ami viszont azt jelenti, hogy az aktuálisan nem szükséges árammal kezdeni kell valamit.

Erre nyújt megoldást a szolgáltató, aki ezt az áramot átveszi Tőled és máshol hasznosítja. Azonban, amikor Neked erre az általad megtermelt többletre szükséged lesz, azaz a téli időszakban, akkor természetesen a „rendelkezésedre bocsátja”, tehát visszavételezed. ÉS itt van a különbség a szaldó és a bruttó elszámolás közt.

Alapvetően 3 szempontot különböztethetünk meg egymástól a napelem rendszerek energiafelhasználását illetően:

  1. megtermelt és felhasznált
  2. megtermelt, de fel nem használt (hálózatba betermelt)
  3. és a hálózatból vételezett.

(Forrás: https://www.mnnsz.hu/napelemmel-termelt-aram-szaldo-elszamolasa-most-es-2024-tol/)

Az első eset teljesen tiszta, amennyi áramot termelt a napelem rendszered, mindet fel is használod az ingatlanban. A második kettő viszont olyan helyzet, ahol mindenképpen meg kell állapodni az energiaszolgáltatóval. Itt jön képbe a bruttó- és a szaldós elszámolás kérdésköre.

Hogyan fizetek szaldós elszámolásban a napelem rendszeremmel termelt áram után?

Tehát amint feljebb is írtam, 2024-ig marad a szaldós elszámolás. Azonban a jövőben a pályázatok, illetve támogatások az állam – és az áramszolgáltatók – számára kedvezőbb bruttó elszámolással fognak működni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valamilyen támogatást nyersz napelem rendszer telepítésre, akkor a szolgáltatóval csak bruttó elszámolásban tudsz szerződést kötni.

Amit figyelembe kell vennünk, hogy jellemzően az éves áramtermelésed a napelem rendszerrel nem egységes. Azaz március-áprilistól számítva késő őszig termelési többleted keletkezik. Ilyenkor egyre többet süt a nap, egyre nagyobb hatékonysággal termel a napelem rendszer. Viszont a lakás energiaigénye nem változik, tehát a termelési többlet bekerül a villamos energia szolgáltatóhoz, akik hasznosítják azt.

Tehát nyáron betermelsz 38 Forintért. Télen pedig, amikor nem tud annyit termelni a rendszer, mint amennyit felhasználsz, akkor megveszed a szolgáltatótól, ugyanúgy 38 Forintért. Ideális esetben pedig az éves elszámoláskor nullára jön ki ennek a két összegnek a különbözete. Ha mondjuk több a betermelt áram, akkor csupán a villanyóra rendelkezésre állási díját kell kifizetni.

Amennyiben jelentős többletet „hagysz bent” a szolgáltatónál, akkor lehet kérni, hogy a szolgáltató kifizesse azt a részedre. Azonban az így keletkező bevételed adóbevallás köteles lesz. Így ezt a megoldást egyrészt ezért sem javaslom, másrészt pedig azért sem, mert a többlet áramot csupán 15 Ft-os áron fogják számolni. Tehát meggazdagodni ebből nem igazán lehet.

A lakossági fogyasztók számára, akik napelem rendszerrel rendelkeznek, évente számolnak el a szolgáltatóval. Ezért érdemes az óraolvasást a tavaszi időszakra ütemezni, mivel így lehet a legjobban optimalizálni a számlát. Amennyiben a túltermelés előtt még látod, hogy sok a „bent lévő” energia, akkor még fel tudd használni azt. Például a hűvösebb estéken csak árammal fűtöd fel a lakást (elektromos panellal, fűtő klímával, elektromos radiátorral stb).

Ha az otthoni villamos hálózat 3*63 Amper vagy 3x80A, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkezik (1 db 43-50 kW-os napelem rendszer), akkor az már havi elszámolásba kerül a szolgáltatónál. Ritka eset, de ilyen is előfordul, ezért említésre érdemesnek gondolom ezt a lehetőséget is.

Ahhoz, hogy a fent leírtak valóban érthetőek legyenek, egy példán keresztül tudom a legjobban szemléltetni:

Adott egy lakás, amelynek az éves áramfogyasztása 6240 kWh. Ez havi villanyszámlában 19 760 Ft-ot jelent, éves szinten pedig 237 120 Ft-ot. Ennek kitermeléséhez szükség van egy 5kW-os napelem rendszerre (14-16 db napelem panel). És mivel a fentebb említett termelési egyenetlenségből fakadóan nagyjából 40% lesz az azonnal felhasznált áram, a többi betermelődik a hálózatba.

Eszerint a napelem rendszer 3744 kWh-t betermel a szolgáltatóhoz, majd télen és éjjelente visszavételezi azt. Ezzel gyakorlatilag ki is hoztuk nullára éves szinten a villanyszámlát.

Ezek után hogyan fog alakulni a bruttó elszámolással?

A bruttó elszámolás a nettó elszámoláshoz képest annyiban változik, hogy az áramszolgáltatók külön fogják kezelni a napelem rendszer által betermelt és a fogyasztó által visszavételezett áramot.

Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy a betermeléskor a szolgáltató csupán a lakossági ár töredékéért fogja felvásárolni az áramot. Erre vonatkozóan pontos ármeghatározás még nincs, csak becslések vannak. Tehát már így is jól látható, hogy elég nagy a szakadék! És mivel a nagyobb része az áramfelhasználásnak nem azonnali, így nem igazán kedvező az új szabályozás a napelem használókra nézve.

A fenti példánál maradva ugyanezekkel a számokkal kalkulálva a 3744 kWh-t 14 Ft-os áron beveszi a szolgáltató (azaz összesen 52 416 Forintért évente). Majd amikor a felhasználónak szüksége lesz rá, akkor 38 Ft-os áron (összesen 142 272 Ft-ért) adja vissza. Ez azt jelenti, hogy az éves elszámoláskor a napelem rendszer felhasználója 89 856 Ft-ot fog kifizetni a szolgáltató részére. Ami valljuk be, a nullához képest nagyon fájdalmas. De ha azt nézzük, hogy előtte 237 120 Ft volt a villanyszámla, jelentős megtakarításként prognosztizálható.

Így is megéri napelemben gondolkodni, de a rendszer megtérülési ideje jónéhány évvel kitolódik. De ebből is látszik, hogy a bruttó elszámolásra nem szabad várni. Aki eddig fontolgatta a napelem rendszer telepítését, annak most kell lépnie.

Hogyan tovább?

Aki még szaldós elszámolásban köt szerződést a szolgáltatóval, annak 2024 után sem fog változni a szerződése. Csupán abban az esetben, ha rendszert bővít, invertert cserél nagyobb teljesítményűre, vagy bármilyen okból szerződésmódosításra lesz szükség.

Ha most építesz napelem rendszert, akkor két nagyon fontos lépést tehetsz előre:

  • annál hamarabb válsz függetlenné a szolgáltatótól,
  • még találsz szabad kapacitású napelem telepítő céget.

Ugyanis ahogy közeledünk a szaldós elszámolás végéhez, úgy várható egyre nagyobb dömping a napelem piacon. Egyre többen hagyják a végére a döntést. Én azt javaslom, takaríts meg minél hamarabb!

Nagyon fontos továbbá, hogy megfelelő kivitelezőt találj, aki tényleg szakértő és segít a végső döntésben. A szakértő segíteni fog az optimális rendszer kiválasztásában. Emellett segít felvázolni a jövőbeni terveket is, hiszen a napelem rendszer méretét ez is meghatározza.

Amit én látok, hogy a bruttó elszámolás bevezetésével nem fog megállni a napelem piac. Azonban egyre inkább előtérbe fognak kerülni az okos megoldások, a smart home rendszerek, vagy éppen az otthoni tárolás kérdésköre. Bár jelenleg még azt mondhatjuk, hogy míg az okos rendszer nem-, az otthoni akkumulátor jelentősen megdobja a költségeket. Mivel még nincs akkora kereslet rájuk, mint talán kellene, nem annyira kiforrottak és az ár is elrettentő erő sokaknál. Pedig minden ilyen jellegű plusz befektetés jelentős megtérülési hányadot jelenthet Neked!

De összességében a mostani tendenciákat figyelve most inkább abba az irányba mennek az emberek, hogy az azonnali felhasználás %-os arányát tornásszák minél feljebb!

Ha felkeltettük az érdeklődésed, szeretnél bővebb információt, kérj ajánlatot!

Megosztás

További cikkek

Miért jobb a kisebb méretű napelem panel? Esettanulmány

A napelem rendszerek piaca az utóbbi években egészen elképesztő módon indult fejlődésnek. Ez azt eredményezte, hogy a napelem panelek teljesítménye ugrásszerűen növekszik. Szinte havonta kapjuk az újabb híreket, miszerint ismét nagyobb teljesítményű napelemet dobtak piacra.

Tovább olvasom

Hőszivattyús fűtés napelem rendszerrel

Sokszor olvashatjuk, amikor napelem rendszerről tájékozódunk, hogy a hatékonyság növelése érdekében kössük össze hőszivattyús fűtéssel. Azonban sokszor találkozunk olyan ügyfelekkel, akik sajnos nincsenek tisztában azzal, mi is az a hőszivattyú. Hogyan működik, miért érdemes ezt alkalmazni és hogyan is jöhet össze a napelem rendszerrel? A következő cikkben ezt szeretném bővebben kifejteni, hogy mindenki lássa, megéri ebben gondolkodni!

Tovább olvasom

Napelem rendszer telepítése, ötlettől a megvalósításig 2. rész

Napelem rendszer telepítése, ötlettől a megvalósításig 2. rész 2021-05-14 Vadmarketing Iroda 0 Comment Blog Az cikkünk előző részében bevezettünk a napelem telepítés folyamatának első szakaszába, amikor megszületik a gondolat, szeretnél egy napelem rendszert. A második részben pedig bemutatom, hogy a szerződés aláírásától kezdve milyen fontos lépcsőfokokat kell bejárnia az ügyfeleinknek.

Tovább olvasom

Ne csak a villanyszámlát váltsa ki, csökkentse a fűtési költségeit is!

Iratkozzon fel hírlevelünkre és tudja meg Ön is, hogyan lehet a napelemes rendszer a fűtés része!